"Egyedül az emberi életet tartotta arra érdemesnek,hogy búvárkodjanak benne. Ehhez mérve minden egyebet értéktelennek ítélt. Annyi biztos,hogy aki figyeli az életet a kín és kéj különös olvasztótégelyében, az nem viselhet arcán üveg álarcot, nem tarthatja magát távol a kénes gőzöktől, hogy meg ne zavarják az agyát, és vemhessé ne tegyék képzeletét szörnyeteg képzetekkel és torz álmokkal. Vannak olyan finom mérgek, amelyeknek ha megismerjük tulajdonságukat, belebetegszünk. Vannak olyan különös betegségek, melyeken át kell mennünk, hogy megismerjük természetüket. És mégis milyen jutalmat kapunk cserébe. Milyen csodálatossá válik előttünk az egész világ! Észlelni a szenvedély furcsa logikáját és az értelmes érzésekkel színezett életet, megfigyelni, hol találkoznak, és hol válnak el, milyen pontosan kerülnek ellentétbe, micsoda gyönyörűség van ebben. Mi törődünk azzal, hogy mennyibe kerül mindez? Sohase fizetünk eleget egy élményért."
/Oscar Wilde/
Minden oldalon egy új csoda.
Tátott szájjal olvasok.